Tegnap Zalaegerszegen nem törtük meg rossz szériánkat, most sem tudtunk nyerni a tök utolsó otthonában. A siófoki 0-2 és a szolnoki 1-2 mellé odakerült egy újabb arcpirító eredmény, 1-1 Zalaegerszegen. Bár ez előrelépés matematikailag, előrelépés abból a szempontból is, hogy eddig még csak pontot sem szereztünk a ZTE Arénában, összességében csalódás. Lássuk miért!

A lenyugvó indulatok fényében megcsillanó lehetőség veszi át a találgatás, a bírók anyázásának, és a Szivics-mizéria szerepét. Annak a lehetősége, hogy két döntetlen után újra győzni tudunk. Annak a lehetősége, hogy ötmeccsesre nyújtjuk veretlenségi szériánkat, így állítva be a tornasorba a Pécs, a Honvéd, a Haladás és a Vasas mögé a Zalaegerszeget is. Abba a tornasorba, amelynek tagjai a lila-fehér melegítős tesitanár kiáltására már vigyázzba vágták magukat. Az ebadták! Mi teendő? Élni a lehetőséggel! Haptákba állítani a Zetét is. Be, a sor végére...

A kérdés jogosságához kétség nem férhet, ugyanis elnézve az előző kör eredményeit tényleg fölösleges okoskodni. Szívem szerint meg sem tenném, de csak egy állandó rovatról beszélünk. A héten már totóztam is, szerintem lett vagy 5 találatom, szóval nem is érdemes odafigyelni arra amit mondok. Azért próbálok totókirállyá vedleni, hátha most sikerül.

A 8. forduló után minden a feje tetejére állt. Vagy épp fordítva történt? helyreállt a világ rendje? Détárival a kedveszegett Zöld Sasok újra szárnyra kaptak, velük együtt az Újpest sem maradhatott győzelem nélkül a forduló után. A ZTE csak árnyéka önmagának, és 1 forduló alatt még Prukner sem tudott csodát tenni a szellős védelemmel. Végre botlott a két első is, de hogy ne lőjek le minden poént a bevezetőben lapozz tovább.

Szíven ütött egy lelkes kommentelőnk, SirPub kifakadása (egy pécsi írásnál)

"Ha csak a normális nézők és szurkolók maradnának, az lenne az igazán jó."
És akkor végre kivihetném a kilencéves fiamat egy KTE-meccsre, amiért már kb másfél éve könyörög, de nem viszem. Minek? Hogy tanuljon szépen magyarul?

Vakartam a fejem, és a következő megoldással álltam elő: alakítsunk ki a Széktóiban  egy családi szektort!

A 8. forduló csak úgy bővelkedett a meglepő fordulatokban és a kemény szövegekben. A totógyilkos eredménysor egy dolog, ehhez persze párosultak olyan nem éppen átlagos események is, amik miatt különösen nagy örömmel tölt el, hogy ezen a héten enyém a legek rovat. Lássuk mit érdemes kiemelni! Legek.

.... sok mindent nem lehet. Vitorlázni, hugyozni....focizni. Főleg akkor, ha az a bizonyos szél a játékvezető sípjából viharzik kifele. Azt hinnénk, hogy az ember megedződik, ha sokáig gyalogol a szembe-szélben. Ehhez képest kiborult a bili...

A véleményem röviden összefoglalva a KTE kispadjával kapcsolatos szóbeszédekről: Szivics a mesterünk.

(kép a Hatharom.hu-ról).

Önbizalomtól duzzadva várjuk a hétvégét, hiszen rengeteg jó dolog történt velünk. A válogatott végre elverte a svédeket, számos kecskeméti kapott helyet a korosztályos válogatottakban, nyertük a libakupa Ligakupa meccseinket, jött Lencse, Urbán és Forró, itt a Szerencsejáték Zrt. és a 100 misi vele. Lehetne még sorolni, de mi kéne a felhőtlen jó hangulathoz? Sör és házi pálinka! Persze, de előtte pofozzuk le a Vasast!

Utóbbi 2 hétben unalmas élete lehetett az NB1-es játékosoknak. Végignézték a válogatott meccseket otthon egy üveg Bambi mellett (sört nem ihatnak), elmentek haknizni a Ligakupába, ami elég jól sikerült a gólok számát tekintve, ahol pedig bekopogtatott a Szerencse(játék ZRT.), ott egy légibázisnyi látogatási idő is maradt. Most azonban lejárt a szép élet, ismételten bajnoki forduló következik, nekünk meg tippelnünk kell, tehát elő a szelvényeket és X-eljünk.