Elérkeztünk egy mérföldkőhöz. Ma egy éve került ki az első poszt a Lila ködre, amit egyesek úgy értelmeznek, hogy születésnapunk van. Ennek apropójából fradista mintára (szégyelljük is miatta magunkat rendesen) minden bloggerünk megmondja a frankót, jelesül, hogy mit jelent számára ez a blog. Nem is szaporítom a szót: Boldog Születésnapot Lila Köd!

Kulcspozíció a mai futballban az övék, a mi játékszisztémánkban pedig fokozott szerep hárul rájuk a támadó felfogás miatt. Nekik kell az esetleges kontrákat eltörölni a föld színéről, megszűrni a támadásokat, lassítani az ellenfelet, taktikai faltokat bevállalni. Következzenek a védekező középpályások!

Karácsony és Szilveszter között a bejglitől, túrós csuszától vagy ki tudja még mitől megtelve azért próbálunk némi tartalommal jelentkezni és folytatjuk is értékelésünket. A sorban a balbekkek következnek, név szerint: Mohl Dávid, Forró Gyula és Farkas András. Súlyos kézsérülése miatt Dávicc ezúttal kimarad, neki jobbulást kívánunk meg több szerencsét ha legközelebb poharakkal trükközik.

Lépünk egyet befelé, a védelem közepénél tartunk. A két középhátvéd posztja évekig komoly fejfájással látta el az aktuális edzőt, emlékezzünk csak arra az időre, amikor Koncz és Némedi személyében két olyan játékos kapott itt szerepet, akik eredetileg középpályások. Erre az idényre ezek a problémák megoldódtak, van három jó képességű játékos erre a posztra, plusz egy tapasztalatlan csikó.

A kapusok után folytassuk a sort védelemmel, azon belül is a jobbhátvédekkel. Sokan fordultak meg ezen a poszton az ősszel és alig akadt olyan közülük aki ne lett volna sérült hosszabb vagy rövidebb ideig (emiatt egyszer még Bori Gabinak is újra itt kellett szerepelnie kényszerűségből). A lista így természetesen több nevet tartalmaz mint a kapusoknál. Célkeresztben Alempijevic, Koszó, Maynard és Gyagya.

Rózsa Pálnak nincs könnyű dolga. Egy gyakorlatilag üres zsebű klubot próbál jó úton tartani, és mivel az ő pénze (is) van benne, természetesen az általa jónak tartott eszközökkel teszi mindezt. Az elmúlt időszakban ezekkel az eszközökkel kérdőjelek hadát rajzolta fel a Széktói fölé az égre, és mi, szurkolók, csak kapkodtuk a fejünket. Fizetéselmaradások, távozó edző, távozó játékosok között próbáltunk egyensúlyozni, és jobb híján saját gyártású válaszokat kreáltunk a sok felmerült kérdésre. Semmiben sem voltunk biztosak, így pontot egyik válasz végére sem mertünk biggyeszteni. Rózsa Pali pedig megfáradtan lehuppant a székébe, az íróasztala mögé, megfogta a pennát, és pontot tett a találgatások végére. Választ kaptunk az egyik legfontosabb kérdésre, és bár sokan más állásponton vannak, én úgy látom, a sűrű lombokat kezdi áttörni a napfény...

Itt az ideje az uborkaszezont valamivel kitölteni és mondjuk értékelni mit is műveltek kedvenceink az utóbbi fél évben. Kezdésnek természetesen a kapusokat vesszük és mind az öten leírjuk hogy is teljesítettek a szemünkben. A három pellengérre állított áldozat első körben tehát Antal Botond, Németh Gábor és Ribánszki László lesz!

A szezon feléhez érkeztünk és mielőtt belekezdnénk a játékosok szubjektív értékelésébe itt az ideje egyfajta összegzésnek is. Vizsgáljuk persze a jelent és a jövőt is, a közös felelősségvállalásra is kitérünk. Bizonytalan és sötétebb az előttünk álló időszak mint a jelen, de így közeledve az ünnepekhez, némileg lenyugodva nézzük mi is mi vár ránk 2012-ben.

...a kupában. A Paks még áll a ligakupában, matematikailag a Vidi is lehet még bajnok, de egy biztos: a kupát csak májusig őrizhetjük a Széktóiban, aztán át kell majd adni valakinek. A magam részéről nem vagyok teljesen letörve, mert ahogy Dávid is írta. emelt fővel búcsúztunk. A sorsolásnál megkaptuk a legnehezebb ellenfelet, a Lokit, ahol közmondásosan rendezettek az anyagi körülmények (v.ö. a jelenlegi helyzetünkkel). Ehhez képest a 90. percig benne volt a meccsben, hogy meglepetést okozunk.

Azért csak tekintsük át, a többiek mit alkottak! 3 NB II-es a legjobb nyolc között!