Az év vége felé haladva egyre többször merül fel a kérdés, hogy ott leszünk-e a negyedik helyen. Adott esetben ez ugyebár Európa Ligát érhet, az adott eset pedig az ETO kizárása a nemzetközi szereplésből. De akarjuk mi ezt egyáltalán? Jó vagy rossz nekünk az EL szereplés? Európában az erő sötét vagy világos oldala uralkodik?

Visszatérek azokhoz az időkhöz, mikor felsorolást tartalmazó filmcímek kerültek a legek címébe. Ezen kívül viszont válaszokat kaptunk ebben a fordulóban. Kiegyenesedett egy újabb kérdőjel, az egyik kieső után a bajnok is kilépett a lila ködből. A másik kiesőt viszont talán sosem tudjuk meg, legalábbis minden egyes fordulóban elhiszem, hogy a Vasas lesz az, és még mindig van esélyük. Itt azonban nem ez lesz a téma, hanem a legek.

Szombat. Jó idő. Foci. Munka. Az első három az, amit egy mezei szurkoló kívánhat magának a hétvégére. Főleg, hogy a szombat fontos tartozéka a hétvégének. Én utóbbi miatt sajnos nem jutottam ki a stadionba, a mérkőzést is csak felvételről néztem vissza. Sör hiányában nem indult kellemesen a meccsnézés, de a Győr elleni formánkat látva gigászi küzdelemre készültem az idei mumusunk ellen. Ismét tévedtem…

(latin szó, jelentése: feljebb, magasabbra)

Ha nagyon nagyképű akarok lenni, márpedig most az akarok lenni, akkor a következőképpen fogalmazom meg a bevezető szöveget:

Csodálkoztatok rajta, amikor megvertük a Győrt? Azt mondtátok, hogy ez hatalmas meglepetés. Miért hatalmas meglepetés, ha az ötödik helyezett otthon megveri a másodikat? Miért kellene reszketnünk, ha a harmadik jön hozzánk? Ráadásul őket megvertük idegenben 2:0-ra.

Jó, emlékszem még a 3:6-ra is.

És persze el ne felejtsetek kimenni a meccs előtt a KTE családi napra is!

Huszonhat forduló után megtört az átok, győzni tudott a Zalaegerszeg, ráadásul azt a Pápát fektette két vállra, akiknek akár az NB I-es tagságukba is kerülhet ez az elveszített három pont. Az Újpest és a Haladás győzelmet aratott, így kikerültek a veszély zónából. Lencse Laci két gólja, nem csak a KTE-t, de a Debrecent segítette, hisz a győriek hátránya a kecskeméti fiaskó után immár öt pontra duzzadt a rangadó előtt. A Diósgyőr és a Pécs továbbra is nyeretlen az edzőváltás óta. Akkor lássuk a heti legeket:

Elöljáróban annyit, hogy a cím a poszt vége fele fog értelmet nyerni, úgyhogy addig ne is keressétek. Mármint az értelmet. Aki olvasta az "Ez az én csapatom!" című írásomat az most már egészen biztosan tudja, hogy miről beszéltem annak utolsó bekezdésében. Erről a tűzről, lelkesedésről és nem utolsó sorban alázatról, amit a srácok az ETO ellen mutattak. Amit abban a bekezdésben kértem, azt most megkaptam, a Győr egy ideig biztosan nem szívesen gondol vissza a kecsói túrára. Áthúztuk az ETO-t a hajó alatt, egy harmadik góllal pedig végleg kiakaszthattuk volna őket száradni a horgonyláncra. Ennyire persze nem volt egyszerű, de a Győr csak árnyéka volt önmagának. Mi pedig...

Az ETO évek óta ostromolja szeretett Stadionunkat, de eddig egy alamizsna értékű pontocska jutott csak nekik. Lila seregünk bár ezer sebből vérzik és többen is kiestek, a megmaradó harcosokkal sem engedjük bevenni várunkat. Jöhetnek szerbek, grúzok, brazilok, elvétve eltévedett magyarok, ha hagyományaink szerint a török is szopott Egerben, akkor a zöld-fehér horda is fog Kecskeméten. Battle for Kecskemét Vol. 4!

Elég brutális fordulón vagyunk túl, csak úgy villogtak a piros lapok a hétvégén. Kilenc kiállítással tarkított etap volt a huszonötödik, ráadásul többeknek azonnali hatállyal mutatták fel a pálya elhagyására felszólító kártyát a játékvezetők. A két bajnokesélyes nyerni tudott, így megmaradt a Loki előnye, a Zalaegerszeg pedig már matematikailag is kiesett.  A Vasas hazai pályán nem tudta legyűrni a három ponttal előtte álló Pápát, így továbbra is a másodosztály felé robognak, ráadásul a Mehmedagic ügy sincs még lezárva.

Elolvasom »

Két ellentétes dolog miatt kapta a  posztom ezt a címét. Hajtsunk fejet Simon Tibor emléke előtt, aki 10 éve hagyta itt ezt a világot, és kecskemétiként is adózzunk tisztelettel emléke előtt. A Fradisták megteszik, egy egész szektor viseli nevét mostantól. Ebben a kontextusban nem kell szó szerint érteni a „le a fejjel kifejezést”, szimplán hajtsuk le azt.

...hanem zöld! Bizony kedves barátaim, elérkeztünk a sokak által várva-várt meccshez: 17:30 Üllői út. Akár szereti a Fradit az ember, akár nem (mindkettőre találunk példát a kecskeméti lelátókon), azért azt el kell ismerni, a legtöbb Koós János nekik szurkol. Ezért is különleges a szombati meccs. No meg pár olyan dolog miatt, amit majd a "tovább" után bontok ki.